Megapharma.hu

MIKOLÓGIA
1. Heterotróf, szaprofita, parazita, kilotróf (csak oldott felvétel), exocelluláris enzimek, kitines sejtfal,
dikariotikus(sejtmagpáros), fonalas szervez., hifa és micélium, dolipórus, lomaszóma, gombatoxinok,lebontó(reducens), endoszimbionta elm., polifiletikus eredet 2. SEJTFAL. nincs: zoospórán és nyálkagombákon., kitin(N-acetilglukózamin polimer), cellulóz (Oomycetes),
kitozán, mannán, glukán Keletk: diktioszóma-lomaszóma sejthártya recirkuláció, apikális test, vezikulumok, exocit.
a periplazmás térbe (sf-sh között) kitoszómák (kitinszintetáz-elôanyag). Szeptum nélküli hifa (cönocitikus v.
polienergidás pl. petespórások), szeptumokkal tagolt: centripetális sf.képzéssel, pórus az interszeptumok között-migráció, Woronin-testek (sérülés-tömlôsgombák), Bazid. gomb: dolipórus (parenteszómás), pórussapka, nincs smvándorlás 3. SEJTMAG. kettôs membrán, ált, sejtmaghártyán belül kialakuló húzófonalak!, (2 pár poláris orsótest SPB), ha
nem kap szerepet a centriólum, akkor nem bolmik le a maghártya, Mikrovírusok: feh.burok nélküli, élôsködô DNSV. RNS részek (plazmidok), nem fertôznek, csak osztódással jutnak át, VLP: DNS szétesésébôl, ártalmatlan,Mitokondr. csöves és lemezes, saját DNS, Diktioszómák: egyszerûek, görbült ciszternák (Ω), több sorban (szimplekoszóma), centriólum, de csak ha van ostor! kinetoszóma, ebbôl ostor (felépítése: 9x2+2) Citoszkeleton:tubulin és aktomiozin, de más hat rá, pl. kolchin nem, de fungisztatikus szerek mikrotubulus-depolimerizációtgátlók, gyors plazmaáramoltatók!, csúszómozgáshoz, vakuólumok, idôsödve egyesülnek, keményítô helyettglikogén, (jódos Melzer-reag: amiloid v. nem amiloid spórák), tart. még: fehérjék, poliolok, zsír, olaj, foszfolipidek amôboid: nyálkaamôba: álláb, fagocitál, mixamôba és mixoflagellata
plazmódium: nyálkagombáknál aggregációs (Acrasiomycota, Dictyosteliomycota) és fúziós plazmódium(Myxomycota), utóbbi nem sejtes egysejtû: ostoros (monadiális): sf nincs, wisplash és tinsel-pillás, amin masztigonémák (szôröcskék),
akrokont (Hyphochytridiomycota), opisztokont (hátul) pl: Chytridiomycota, biflagellata: oldalt áll(pleuroheterokont, 2 különbözô) pl: Oomycotasarjsejtes (kokkális): mozdulatlan, sf van, (Endomycetes-élesztôgombák), vagy aplanospórák, konídiumok többsejtû: cönocitikus: válaszfal nélküliek, polienergidás gömbszerû: (Chytridiomycota) vagy fonalas
(szifonális) (Oomycota-petespórás és járomspórás-Zygomycota) hifaFonalas szervez. (trichális): szeptumokkal tagolt, elágazó, mono v dikarionos, tömlôs-és bazidiumosgombák Álszövetes: termôtest, de nem csúcsmerisztéma lakítja, hanem hifavég növekszik, ezért nemszövetes, de anasztomózisok vannak. Két típusa van: plektenchimaa (lazább, elkülöníthetô),pszeudoparenchima esetén szorosan kapcsolódó sejtek, a termôtesten kívül a mikorrhiza-fonadék isálszövetes.
5. Ivaros szap.: genet. komb, gyorsabb alkalmazkodás, gaméták egyesülése zigótává, meiózis!, crossing over, a
szaporodást ivartalanok (spóra, konídium) adja, addig a kombinációt a meiózis!!! CIKLUSOK: DIPLONTA. ivarsejtek meiózissal, ezután rögtön egyesülnek is. (a mitospórák is diploidok) INTERMEDIER MAGFÁZISCSERÉS. spórák meiózissal kel. (valódi v. fôspóra) haploid gametobiont,haploid telep, ivarsejtek mitózissal, ezután a zigótától kezdve sporobiont, a sporangiumban újra meiózis,új spórák (Élesztô-és nyálkagomba) HAPLONTA. már a zigóta elsô osztódása meiotikus, ezután minden más haplonta a gombák többsége ilyen, de pl. a tömlôs-és bazid.-nál van magpáros sejt idôszak DIKARIOTIKUS. a zigótán kívül itt is minden sejt haploid, de itt egy szakaszon sejtmagpáros állapot(dikariózis) alakul ki, idôben elválik a plazmogámia és a kariogámia ("rejtett diploidia") eltérések:termôtestet csak a magpáros képezhet! 6. Szaporítóképletek:
• Gaméták: ivarszervekben (gametangiumokban) kel., ostoros (zoo-), mozdulatlan (aplano- vagy spermácium) pl. rozsdagombák. Lehetnek izogaméták, de heterogaméták (méret és alak szerint), van, ahol
ivaros nincs is, csak szomatikus sejtek olvadnak össze (bazid. gombák), ha egyáltalán nincs ivaros
(Deuteromycetes-imperfekt gombák), akkor /exogén/ konídiummal (mitospóra) szaporodnak Anamorfák
(konídiumos, imperfekt alakok), Teleomorfa (perfekt, ivaros alak). E kettô egy fajnak, a holomorfának 2
megjelenési formája!
• Spórák: valódiak: meiospórák, sporangiumban endogén módon kel., a mitospórák (konídiumok) is
lefûzödhetnek endogén módon (pl. járomspórások-Zygomycota), de hifarészekkel (oidium), ha kitartó jellegû: klamidospóra, vegetatív szap. képletek: arthrospórák (hifa feldarabolódásával), mitospórák ált.
exogén lefûzôdésûek, anemofil spóra: szf-i, széllel terjedô aplanospóra • Termôtestek: (sporokarpium), szap. képlet, ahol a meiosporangiumok csoportosan és burokban vannak.
Álszövetes (tömlôs és bazid.) termôtestet: sporangiumok (aszkusz/ bazídium), tartóhifáik és sterilis hifáképítik fel. a vegetatív gombatest a föld alatti micélium! Az imperfekt gombáknál ál-termôtesteket(pseudokarpium) képezhetnek a konídiumtartók PÉLDÁK! 7. IVARTALAN SZAP. nincs ploidiaszint változás, csak mitózis van! nincs magfáziscsere és variabilitás is gyér,
nincs fúzió sem, telepleválással, kemény tokban: scleróciumok, Zuzmóknál: izídiumok és szorédiumok.
FONTOSABB: Spórákkal! endogén sp., és exogén konídiumok.PÉLDÁK! 8. Paraszexuális ciklus: Aspergillus niger-nél, genet. rekombinációval jár ott is, hol csak mitózis van! nincs fejl.
állapothoz kötve, Fô lépései: szomatogámia vegetatív sejtek közt, így kétmagvú, heterokarion jön létre,diploidizáció (ebbôl konídiummal tisztán diploid telep is létrejöhet ) és mitózisok, ezután: MITOTIKUS crossing-over!, majd haploiddá redukálódó kr-készlet (aneuplid-átmeneti kr. készletszám) így átkeresztezôdött, haploidrészek, sejtek keletkezhetnek.
9. konídiumkeletkezés módjai:
Tallikus: konídiumképzô iniciális a hifától fallal különül el, utána már nem növekszik, hanem utólagos
darabolódással képez (artospóraképzés)
Blasztikus: koníd-anyasejt leválása után is folyamatosan növekszik:
A) Holoblasztikus: továbbnôve folyamatosan borítja a keletkezô konídiumokat a sejtfal, bimbózás, a lánc
csúcsi sejtje a legújabb (akropetális sorrend), elág.
B) Enteroblasztikus: csak az anyasejt belsô sf-rétege növekszik foly, ez vesz részt a koníd-fal kial-ban, a
külsô réteget áttörik (tretikus) vagy elsô koníd nyakánál megszakad (fialid-fialokoníd-képzés): itt
bazipetális sorrend, a csúcson az idôsebb koníd.Annelid típ. iniciálisnál: minden koníd.kel.nél új sf-
réteg képz, az inic. nyaki részénél, annulus-gyûrû keletkezés.
A gombák rendszere: (Eukariota superregnum)
Ország
10. Myxomycota törzs (valódi nyálkagombák)
2 osztály, plazmódiumuk fúziós típusú, cönocitikus plazmódium, a sporangium nyeles v. ülö, de lehetnek
etáliumok is (több sp-ból álló képletek)
Myxomycetes osztály: sporangiumban a spórák mellett plazmakondenzációból származó:
kapillícium-fonalak, mész rakódhat bele. Peridium borítja a sporangiumot (plazma és nem sf !). a nyél
néhol columellaként, belül is folyt. kétszakaszos fejl., diploid dominanciával, kitartó meiospórák, ezekbôl
myxamôbák ill. myxoflagelláták alakulnak ki (víz szerepe). Plazmódiumot képezhetnek (haploid, de lehet
diploid plazmódium is) myxoflagelláták gamétaként viselk, páronként összeolv, elveszik 4 ostorukat, így
amôbozigótává alakulnak. Mitózis, majd nagy dipl. plazmódium. Sporangium, benne redukc. osztódás,
spórák.
RENDEK: Liceales: nincs kapillícium Trichiales: kapillicium, de nincs mész, sárgás sporangiumok
Stemonitales: mészmentes, legnagyobb sporangiumosok, ill. etáliumosak (pl. Brefeldia, Stemonitis)Physarales: mészkiválás (Diderma, Fuligo) Protosteliomycetes osztály: nem képez aggregációs plazmódiumot, 1 v. kevés spórás
sporangium,amôbák, de ostorosak is (pl. Ceratiomyxa fruticulosa) Ennek spórái egyesével fûzôdnek le.
11. Acrasiomycota és Dictyosteliomycota törzs
Acrasiomycota törzs (sejtes nyálkagombák): myxamôbás a vegetatív idôszakban, aggregációs plazm, tehát
sejtek megmaradnak, sokspórás, nyeletlen sporangiumok kel., sejtfalas spórák, nincs benne cellulóz! Ostoros
ritka, nincs ivaros szap., szaprotrófok
Dictyosteliomycota törzs: nyeles sporangiumúak! Dictiostelium discoideum: spóra, amôba, baktériumot eszik,
ezután aggreg. plazm. (acrasin hatására gyûlnek egybe), majd csúszkál, majd sporangium differenc., cellulózos
nyél, a kisebb sejtekbôl spórák lesznek a szóruszban. Spórái haploidok, mivel meiózissal keletkeznek.Parasex.
foly. is.
12. Plasmodiophoromycota törzs (élôsködô nyálkagombák)
Paraziták, kitines, anizokont, kétostoros zoospórák és plazmódium, nincs sporangiuma, pl: káposztagyökérgolyváját okozó Plasmodiophora brassicae:Haploid meiospóra a talajban, abból kétostoros rajzóspórák, ciszta, ez fertôzi a gyökérszôrt, ott haploidplazmódium, ebbôl kiválnak ostoros gaméták, sejtegyesülés után, a zigóta a gyökér kérgét fertôzi, diploidplazmódium, rákos daganat, meiózissal sejtfalas meiospórák kel. Belsô sejtélôsködô (nincs hausztórium),adhezórium-nyúlvánnyal hatolbe a ciszta a sejtbe, ahol kettôs hártya választja el a sejttôl.
13. Chytridiomycota törzs (rajzóspórás gombák)
FUNGI! víz/ talaj, szaprotróf v. parazita, rajzók 1 sima, opisztokont ostorosak, sf: kitin, mikrotallusz (kis telep)v. osztatlan hifa-képzô, gametogámia (ostoros gamétafúzió), v. telepek kopulációjával. Spéci: magsapka(riboszómás), mitok, lipidcsepp, kinetoszómát rögzítô rhizoplaszt. 1 osztály, 3 rend: • Chytridiales
Holokarpikus telep (veg. telep egészen reproduktívvá alakul) ((eukarpikus (veg. telepen külön reprod.
képletek), mono- (endo-v epibiotikus) ill. policentrikus, a tallusz 1 v többsejtmagvú-cönoblasztikus))
zoospórában olajcsepp, monopoláris (1 hifatömlôs) csírázás, a sporangiumok operkulummal, ill.
felszakadással nyílnak (operkilátus és inoperkulátus) spéci ivaros: zoospórák gamétákká
alakulhatnak! és egyesülve a zigóta kitartó lesz, új mikrotelep, amin meiózissal haploid zoospórák. (pl:
burgonyarákot okozó: Synchytrium endobioticum, Physoderma), pollenszemeken: Rhizophydium sp.
(monocentrikus), policentrikus: Cladochytrium replicatum)
• Blastocladiales
Jól fejlett hifarendszer, bazális rögzítôsejt! nincs olajcsepp, bipolárisan csíráznak, ivaros: planogamétákközött izo- v. anizogámia, a kitartó alak ivartalanul, szaprotrófok, vagy vízi paraziták, 3 egyedfejlôdésitípusúak: • Makrociklusos típ.: Allomyces arbuscula: kitartóspórából (meiosporangiumból) meiózissal haploid zoospórák, hapoid hifa, azon gametangiumok, 1 v 2laki, a hím sárgás (karotinoid), bennük
planogaméták (ostoros), a vízben koplulálnak, a nôi színtelen, szereninnel vonz. Összeolv:
kétostoros zigóta, bipolárisan csíráznak (rhizoid és sporangiumos vég), diploid hifa, diploid
zoospórák, szétúszva új diploid telepet alakítanak ki.
• Mikrociklusos típ.: gametobiont háttérbe, dipl. kitartósp., meiózis, zoospóra, de ezek 2magvúak2ostorral. betokozódnak (nincs hapl. hifa!!), mitózis, 1magvú-1ostoros gaméták,egyesülnek, dipl. telep, abból dipl. spórák • Afázisos fejl.: teljesen kimarad a gametobiont szakasz, kitartóspórából a zoospórák is diploidok! (nincs meiózis), nincs gaméta, így nincs ivaros szak. pl: Coelomomyces, szúnyog élôsködôje gametogámia! rugalamasan változó szaporodási megoldások a rendben, hím gamétából nôi,bikarbonátosban sötét, vastag falu kitartók, anélkül átlátszó, színtelen zoosporangiumok, nem-klorofillos CO2-fixáció! • Monoblepharidales
jól fejl, elágazó hifarendszer, tallusznak nincs alapi sejtje, ivaros: oogámia, spermatozoiddal és nôiaplanogamétával, szaprotróf, kis magsapka, h. zoosp, hapl. telep, ivarsz, 1 nyugvó petesejt (oogámia),ostoros hímgaméta term. meg, kitartó zigóta, ebben meióis, majd hapl. hifa, sporangium 14. Hyphochytriomycota és Labirinthulomycota törzsek (CHROMISTA, labirintusg.)
cellulóz a sejtfalban, 1 v 2 ostoros zoospórák, 1pillás és 1 sima Hyphochytriomycota: paraziták, vízi moszatokon, lebontók is, csak itt: 1 akrokont, pillás ostor! cell+kitin
a sejtfalban, köte alakú rajzók, magsapkások, nincs ivarosuk, a növénybe jutva belenô, aztán telep,
sporangiim, majd zoospóra ((Rhizidiomyces)
Labirinthulomycota: tengeri, félós vízben, nyálkalabirintus-szerû sejtjeik vannak, aktomiozin szálak is,
sejtcsúszkálás, kiszáradáskor aggregáció vagy cisztaképzés, ivaros: ritka, akkor izogaméták, zigtává, dipl.
nyálkatelep, meiózis, hapl., ostoros hetrokont zoospórák, petspórásokkal rokonok.
15. Oomycota törzs (CHROMISTA, petespórás)
szaprotróf és paraz is, pl. Peronosporales, obligát paraziták (csak a gazdanövényen él), cellulóz a sejtfalban,meg hidroxiprolin is, vese alakú rajzók, akro v pleurokont típ, szervez: osztatlan, cönocitikus hifák,oogámia, itt nincs spermatozoid, csak gametangiogámia, oogónium+egész anteridium!, abból kitartó zigóta (oospóra), diplonta típ, azaz a gaméták kel meiózissal, a sporang-ból kijutó 2ostoros rajzók is diploidok,
hifatömlôvel is csír, víztôl így független, exogén, tehát konídium!
• Saprolegniales: halpenész, sz/ par., diplania: kétféle rajzóspóra. Ivartalan: sporang, primer, csúcsi
helyzetû, 1ostoros zoosp, ciszta, majd oldalt ostoros secunder rajzók, de van, ahol csak sec. úszik
(Achyla), ivaros: oogámia; több petesejt, anterid, megterm tömlô, (hetrotallikus), anteridiol serkenti a
képzôdést, de viszont is, szabályozás!
• Leptomitales: szaprot, víziek, van diplánia, csak másodlagos, oldalostoros rajzó
• Lagenidiales: moszat, vízigomba és féregparaziták, rajzóik vagy 1-eséel v. nem
• Peronosporales: elégazó, tagolatlan micéliumrendszer, elágazó sporang-tartók, ez alapján rendszer,
rajzókkal, vagy széllel, de akár hifacsírázással(Plasmopara), konídiummal(Bremia, Peronospora),vízfüggetlen!! ált. csak 1 petesejt, virágosok parazitái, hausztórium, mert külsô élôsködôk, Plasmoparaviticoli (szôlôé), burgonyavész: Phytophthora infestans 16. Zygomycota törzs (járomspórás)
nincs cellulóz, csak kitin, cönocitikus micélium, O2 hiány: gyöngyélesztôvé esnek szét, erjesztôk is, par. is,
van endomikorrhizás is, ivartalan: hapl. mitospórás, ivaros: dipl. járomspóra (zigosp.), többmagvú
kitartózigóta, gametangiogámia, teljes ivarszervek olvadnak, 2 osztály:
Zygomycetes (szûkebb ért. járomsp.)
• Dimargaritales: gombaélôsdik (mikopar.), Mucoraleson élôsk, sima zigospóra és sporang osztott
• Endogonales: talajban, osztatlan, idôsen ostott hifa, sporang kolumella nélk., epigónium(oldalhelyzetû
• Entomophthorales: rovarpar, vagy trágyalakók, sporang és koníd, oldalhelyz zigospórák(epigónium),
turgoros koníd-szórás!, bélcsatorna, hifa trágyán, sporang, fototrop!, lelegelik újra, Pilobus sp • Glomales: nincs ivarosa, nincs zigospórája sem, Glomus, Gigaspora, óriási klamidospórák, VAM-
képzô gombák, lágyszárúval, oblig. biotróf, nem teny.
• Mucorales: járomsp. penészek az élelmen, enzimtermelôk, idegrendsz. kórokozó, pl Rhizopus
stolonifer (indáspenész): ivaros:sztatlan, cönoc. hapl hifa, sokmagvú gametang. egyesülnek
(zigogámia), ((járom: hifák közt hidat képzô, összeolv. gametang. neve)) járomspórák, kariogámia,
sokmagvú kitartózigóta, a zigospóra. Sporoforangium (nyél) és fej, kolumella, meiózis, hapl.
egymagvú spórák, hapl. hifa csírázik ivartalan: hapl hifa, azon mito!spórák, rhizoid rögzít, csokrosan,
azokat indák (stolon), kötik össze, de ritkább Sporang--koníd: spóraszám csökk, nincs kolumella,
csak sporangiolumok maradnak, majd sorba rendezôdnek (koníd.lánc), elô-termôtest: Phycomyces
nitens: zigospóra körülsteril védô-hifaburok.
• Zoopagales: obl. paraz (féreg, amôba), appresszóriumokkal tapad a zsákmányhoz, ivaros: konjug.
hifák, tekerednek, de a gametang nem választódik el fallal, epigónium (oldalt) ivartalan: koníd és
koníd-lánccal
Trichomycetes
• Amoebidiales: rovarvázon élôsk, vagy bélben, el nem ágazó, sokmagvú hifa, rogzítôvel, telep egésze
sporangiummá al (holokarp), benne orsó alakú spórák, ôsi bélyeg: a sporangiumból lett
gametangiumból amôboid gaméták lépnek ki! kopuláció, zigóta, sporangium
• Eccrinales: ua. telepük cönocitikus, v. szeptált micélium, láncszerû sporang, benne, 1-1 hengeres,
sokmagvú spóra, nincs ivaros szap.
• Harpellales: rovarparaz, szeptált is, konídszerû sporang, tehát nem lép ki belôlük a spóra. ivaros:
17. Ascomycota törzs (tömlôsgomba)
legelterjedtebb, zuzmó v mikorrhizaképzôk, v szaprotr, élesztôk, fitopatogén, tömlô(aszkusz), meiosporang.
keletk. spórák, kétrétegû hifafal, monofil., 2 osztály: 18. Hemiascomycetes v. Endomycetes! (élesztôfélék)
nem képeznek termôtestet, hapl, intermed, vagy diplonta típ is
• Spermophthorales: gyapt élôsködôje, ôsi bélyegek, veget test cönoc micél, ami sarjsejtképzô, ezen
gametang, benne orsó alakú (ostor nélküli) gaméták, ((szarvacskaképzés: H-alakú zig képeznekösszekapcsolódva)), dipl. micél, sporang, meiospórák, hapl. hifa • Saccharomcetales: (valódi élesztôk), cukros old, szaprotr., anaerob alk is, Sacc. cerevisiae: sör v.
pékélesztô: haplodiplonta, de nincs magpáros állapot, meiospórák egysejtû sporang-ban, aszkuszokbankel., hapl spóra, sarjsejt, konjugálnak, dipl. zig bimbózik, így dipl. sejtek v. pszeudomicélium jön létre,néhány dipl-ban sporangium képz és meiózis, hapl spórák, SPB, mert nem bomlik le asejtmagmembrán (van olyan nemzetség, ahol kimarad a dipl. szakasz), gyümölcslében, valódi micél, éshifák egyesülhetnek!! vannak homo és heterotallikus élesztôk is, ivarosan nem szap. (hapl), nevük:asporogén (nem spórázók), ezeket az inperfektekhez csatolták (Candida) • Taphrinales (dérgombák): levélfodr. barackon pl. Taphrina deformans: hapl. fázis, sarjképzés, de
élôsködôje tagolt, magpáros micélium. Hapl spóra, sarjsejtek, szaprotróf eddig, aztán ivarosan
szarvacskaképz (szomatogámia), súlyzószerû zig, magpáros, osztott paraz hifa, sejtjei kitartósp-ká
esnek szét (prosporang),bennük kariogámia és meiózis, meiospóra kijut, üszöggombák ôse
19. Ascomycetes rend (tkp. tömlôsgombák)
8 meiospórás sporang (aszkusz), vegetatív test valódi micél, osztott hifa, interszeptumokkal, hapl. sejtmag,
egyszerû pórus, ivartalan koníd, vagy hifán kial oidiumokkal, Hapl. aszkospóra, homo v heterotall,
spórákból hapl. hifarendszer, ez a vegetatív micélium! ivaros: anteridium és aszkogónium alakul a
micéliumon, párzófonal (trichogin) az anteridium felé, spermácium v. szomatogámia, magpáros aszkogén
hifák, csak a termôtest lehet dikariotikus (csat v. horogképzéssel jön létre), zigóta , abból aszkusz.
Sporangiummá alak., meiózis, majd mitózis, valódi spórák (8), endogén módon, HAPLONTÁk, csak a zig.
diloid, a magpárosok építik a termôtestet: (aszkokarpium), aszkuszok között létrejövô, steril hifákból álló
védôburok (peridium), belül aszkuszok, Termôréteg (himénium), közötte steril hifákból álló parafízisek.
Aszkusztíp: 1 prototunicatae: nincs valódi tömlôfal; 2 eutunicatae: valódi tömlôfal, aktív spóraszórás a)
unitunicatae: aszkuszfal egyrétegû (operculatae-fedôvel, v. inoperculatae-pórussal nyílik) b) bitunicatae:
kétrétegû, a külsôt a növekvô tömlô áttöri. Keletk. módja szerint: 1 Aszkohimeniális (megterm után képz.
termôtest, dikar és hapl hifából is, himénium típ.) a) gimnotecium-nincs val. termôtest, csak laza hifa veszi
köröl b) kleisztotécium-vastag falú, zárt termôtest, unitunik. aszkusszal c) peritécium-palack alakú tt.,
unitunik aszkuszok és parafízisek közötte d) apotécium-unitunik, nyitott tt. belsô felén hipotécium hordozza
a himéniumot 2 Aszkolokuláris tt. már az ivaros elôtt nôni kezd a tt., haploidból, tt-típusai:
a)miriotécium-párnaszerû b)pszeudotécium-egy lokulusz c) hiszterotécium-hosszúkás tt., repedéssel nyílik
Ha csoportosan, meddô hifából áll tt-párnát alk (sztróma) Xylaria(agancsgomba)
20. Ascomycetes osztály felosztása
1. Euascomycetidae aloszt.(aszkohimeniális tt, proto-és unitun. aszk., hialin hifák • Gymnoascales: tt-laza szövedékû protécium, prototunikás aszkusz, talajlakó, keratinbontó,
• Pezizales (csészeg.): unitun., operkulatus aszkusz, apotécium, pirosas himen., aktív spóraszórás
fénynél, szaprotróf, trágyán (Sarcosoma) • Helvellales (papsapkag): epigéikus (földfeletti) tt., összetett, nyeles apotécium, nincs ivarszer,
csak szomatogámia, olajcseppes aszkospórák, fototrópos spóraszórás, szaprotróf, kucsmagombák!(Morchella) • Tuberales (szarvasg): kaja, hipogéikus tt., red. számú aszkosp, akár 1! tt módosult
apotheciumnak tekinthetô, obligát mikorrhozás fajok • Helotiales: apotéciumos test, inoperkuláris aszkusz, felemelk. tt. (Helvellales)
• Erysiphales (lisztharmatg.): kleisztotécium, akár 1 aszkusszal, függelékes, károkozó obligát
parazit, hausztóriumok, kénnel védekezni lehet ellenük, (Uncicula-szôlôn), van hiperparazita is! • Xylariales: sötét sztómába ágyazott peritécium, apikális készül. aszkusz, sebparaziták és
trágyalakók, (Xylaria-agancsgomba), fehérkorhasztó • Hypocreales: peritécium, inoperkulátus aszkusz, sztróma is lehet, szap, vagy paraz, anyarozs
• Eurotialis: ide pl. Aspergillus és enicillium fajok
2. Loculoascomycetidae aloszt. (aszkolokuláris tt, proto-v bitunikátusak aszkuszaik) rendek: Meliolales, Dothiorales, trópusi levél és avarbontók, almafa-avarosodás (Venturia), zuzmófajokban (Leconoralesrend) 21. Basidiomycota (bazid.gombák) törzs ált. jell.
spec sporangium, kitines, 2rétegû sf, osztotthifás micélium, sarjsejtképzés is, dikariotikus gyakori-csatképzés, parenteszómás dolipórus1. Bazid. típusa: osztatlan (holobazid.), osztott (fragmobazid.), magorsóképzôdés alapján is: párh: kiasztobaz, mer. a hosszt.-re: sztichobaz.
2. Tráma típ: a bazid tt.-en himenofórumon alakul ki a bazid. viselô termôréteg. Ennek vázát a tráma
alkotja. szubhiménium közöttük, ált lemezes tráma, hifák lefutása szerint: párh, reguláris, v. irreg,akkor rendezetlen, középvonaltól széttartók: bilaterális, ha össze: inverz tráma, pöfetegeknél zárt,lakunás, koralloid v. kapalos lehet.
3. Tt-et felép. hifák: generatív hifák-vékonyak, csatképz, bazid.-ban végz, kötôhifák, összekötnek, elág,
vázhifák, vastagok, visszahajl, de nem ágazik el, tejhifák (csak tejelôkben) Így lehet: monomitikus
(g), dimitikus (g+váz), trimikikus: (g+váz+kötôhifák)
4. Spórák kel. a tt-ben: A) Himeniális típ: spórák a felszíni termôrétegben kel., lehet sima, ráncos,
csöves, tüskés trámájú is, a tt. lehet fejl. sterint gimnokarp, v. hemiangiokarp (elôbbin nincs burok,
utóbbin velum univ.) B) Gaszterális típ.: bazid. nem alkotnak réteget, gömbszerû tt. belsejét töltik ki,
2 féle tt felnyílás szerint: 1. angiokarp (szabályos nyílás), 2. kleisztokarp (szakadással)
5. Termôtestek morf. típ: A) reszupinátus tt: aljzatra tapadó (rétegg.) B) krusztotécium (pl. taplók,
fásak), évgyûrûszerû C) Holotécium felemelk, de nem kalapos, korallg, termôréteg: külsô felszínen D)
Pilotécium: kalap (pileus) és tönk (stipes), különféle pl. csöves tráma… velum universale maradv:
bocskor (volva), velum partiale: kalap szegélye, gallér (anulus), kalapszéli fátyol (cortina) E)
Gaszterotécium: fent! 2rétegû burok, peridium, spóraképzô glebaszövet, spóraszóró kapillicium is
lehet benne
6. Fénymikr. sejttani saj.: spóraalak, színe, vegyületes színreakc, Melzer-reag-amiloid spóra kék marad,
cisztidák (steril végsejtek) alakja, oldalt: pleurocisztida, lemezélen: keliocisztida, trámacisztidák, a
krizocisztidák sárgára fest. lúggal, kalapbôrben: dermaticisztidák
22. Basidiomycota szaporodása
Basidiomycetes szap: ivaros: nincs ivarszer, szomatogámia, , dikariotikus, a meiózissal kial bazidiospórák
exogén lefûz., de spórák! : hapl. bazidiosp, (2 v 4 heterotallikusak), primer hifák, sokmagvúak, aztán
plazmogámia, dikariotikus sejt, magpáros secunder micelium, ami a veget. test (30 év),
csatképzésesosztódás, mindig páronként osztódik, csak itt!, oka: párzónyúlványképzés reduktált alakj,
külsô és horm. hatásra termôtest, amiben tercier micél, álszövetes, parenchimaszerû, termôréteg
(himénium), köztük steril cisztidák, a bazid. a dikar. hifa felszíni végsejtjébôl, sejtmagfúzió, zigóta, ami az
egyetlen dipl. sejt, ez meiózissal 4 utódsejtre, aztán bazid.zsákokba mennek (4), a stigmáról lehullanak
(exogénnek látszik)
Teliomycetes szap: növények obl. parazit, nincs doliporus, csat nélküli hifák, hausztórium van, nincs tt,
kitartó teliospóra, ami tkp. zigóta v. probazídium, mert benne kariogámia, belôle osztott fragmobazid. fejl.,
dikariot. hifás is Puccinia (gabonarozsda) kétgazdás! 2féle pár. típ. bazidiosp., sóskaborbolya levelében
hapl. hifa, sztrómával bélelt üreg (piknídium) jön létre, piknosp, v. spermácium, nôi fogóhifák a pikn.
nyílásánál, azonosnál inkompatib! rovarral szomatogámia dikariotikus, ún. aecídium a levélfonákon, benne
élénkszínû aecidiosp, fertôzik a gabonalevelet, uredotelepet fejl, ezen magpáros nyári spórák (uredosp.),
teliospóra áttelel, benne kariogámia, meiózis, hapl. bazidiosp. viselô bazídiumok
23. Basidiomycetes osztály felosztása
• Exobasidiales: növ. paraz, Ericaceae-növény gubacsosodását okozzák, hapl. micéliumuk sarjsejtes,
• Auriculariales: szap/ par. par-nincs tt, a szapr-nak csésze/ fülszerû tt, fragmobazidium, himéniumban
szórtan, v rétegben, másodl. spóra, konídium fejl (repetitív bazidiosp.-képzés) pl. fülgombák(Hirneola) • Tremellales: hosszan osztott bazid, nincs probazídium, spórából horogszerû konídiumok, pl.
• Dacrymycetales: 2spórás, osztatlan bazid csak itt, horgos koníd, pl. enyves korallgomba
• Tulasnellales: osztatlan bazid, kiöblösödô sterigmán állnak, csak itt, másodl-bazidsp-képzés, réteges,
• Aphyllophorales: holobaz, valódi himénium, hártyagombák, a himenoforum lehet pórusos, gödörkés,
ráncos, gimnokarp, monomitikus, di és trimitikus is, sokféle forma, korallgombák, taplók (Poriaceae)-farontók, pórusos krusztotécium • Boletales: csöves v. lemezes himenoforum, bilat tráma, mikorrhizások, tinóruk, nyálkásgombák
• Agaricales: valódi lemezes-kalapos gombák!, ált. velum universale, (hemiangiokarp), pereszke,
csiperke, galóca (Amanita), tintag, susulyka • Gasteromycetales (pöfetegek): gömb alak, csillaggombánál exoperidium reped fel, lemezespöfetegek,
koevolúció: állatok és hypogéikus fajok közt pl. áltriflafélék, szömörcsögf, lemezespöfeteg 24. Deuteromycetes osztály (koníd. v. mitospórás gombák)
mesterséges kat, imperfekt alakoknak, nincs ivaros alak, ezért koníd. alapján osztályoznak, van, ahol csak
hifa van és még koníd. sincs (Mycelia), de sokszor mégis van teleomorfa. Magfázis nem vált, ált.
haploidok, de parasex. folyamatok, így dipl. törzsek is, oszt. alapja: koníd. színe, konídiumtart. alakja(elág
v nem) és csoportosulása (szabad v csop), felszínük szerint, imperfekt termôtestek: Korémium,
csokorszerû, Sporodochium: sûrûn egymás mellett álló tartók, párnaszerû, Acervulusz: ua. de
aljzatbasüllyedt, vagy növény kutikulájában él, Piknidium: palack alakú, koníd béleli a peritéciumot
SACCARDO-féle felosztás:
• Moniliales: Aspergillus és Penicillium, iparban, bioszintetikus anyagok, toxinterm, bôrbetegségek,
• Melanconiales: koníd acervulusokban kel. égési foltokat okoznak növényeken
• Sphaeropsidales: a koníd. piknídiumokban kel., kórokozók (Phoma, Septoria)
Filogenetikai rendszer változása: ismert fajszám nô, fajösszevonás, új módszerek, csoportok átrendezése,
felbontás-átsorolás, új származástani kapcsolatok megállapítása, kevés ôsmaradvány, régi rendszer:
UBRIZSY-VÖRÖS (1968) /Mycota törzs-Myxomycotina oszt.-Myxomicetes, Eumycotina oszt. -Phycomycetes,
Ascomycetes, Basidiomycetes, Deuteromycetes/ - új rendszer. különbség: 1. Acrasiom. Hydromyxomycetes fel
sem tûnteti, 2. régi: 1 törzs, új 11 törzs - ugyanezek régen alacsonyabb kat., 3. DNS szekvencia vizsg.
fontosabb mint morfológia, 4. hifamorfológia helyett ostorok típusa, eredése, biokémia, sejtfal
(Phycomycetes⇒Chytridio., Oom., Hyphochytridiales, Zygomycetes), 5. bazídiumosak jók, 6. Deuteromycetes
nem külön osztály már. kiderül az egyszerûbb kategóriák heterogenitása, és a fejlettek szoros rokonsága, nem
csak öröklés, mutáció, (homológia-közös eredet, konvergencia-összetartó fejl.), hanem géndiszperzió
(szinbiózis, vírustranszf., néma gének-3-oxoadipátút /lignin/, koevolúció, zúzmó, szaprotróf-biotróf
/parazitizmus/ együtt fejlôdött
Fungi: ivaros szap., meiózis, ostor van/nincs, polifil., nem redukc., dikariotikus sejtek, pórusszerk.,
sarjsejtképz., cönocitikus hifa, horog (csat) képzés, gametangium képz., szarvacska és termôtestképz.,
mozaikosság a diszperzió miatt, dendrogrammok
Szén: 640 milliárd tonna van, visszaalakítja a talajból a növényeknek, nagy aktivitású enzimek, oxidatív
(aerob), ligninbontás - cellulózbontás, koevolúció, mineralizáció=ismét felvehetô forma, litoszféra⇒talaj/víz⇒
légkör⇒ élôlények, pH eltolás, felhalmozás, mikorrhiza
Enzimek: 4500-nál nagyobb tömegû nem jut át a sejtfalon⇒exocelluláris enzimek, kilotróf tápanyagfelvétel
(sejten kívül emészt), diffuzibilis enzimek, vagy hifához kötött (belenô), cellulázok (cellulóz-cellobióz bontó:
enzimkomplex /endoglukanázok⇒oligoszacharid, exoglukanázok⇒cellobióz egységek, cellobiázok⇒glukóz/
poliszacharid, glukoproteid, fehérje anyagúak, induktív(csak biz. körülmények), végtermék
szupresszió(cellobióz szab.)), amilázok (keményítôbontó /α-D-glukóz/ α-1,4 kötést bontják, konstitutív
enzimek /állandóan term./), pektinázok v. galakturonidázok (sejtfalakban, középlemezben, α-1,4 kötéstbontják, katabolit-represszió, rezisztenciát vált ki (fitoalexinek)-permetezés, gyümölcslevek, lekvárok elôáll.),hemicellulázok (sejtfalakban, védekezô reakció), proteázok (magas fehérjetartalom indukálja, represszió alattvannak, önemésztés⇒étkezés!, trombolitikus aktivitás), oxidázok (fenoloxidáz⇒ farontó gombák, mikorrhizásnem!, fehérkorhasztók lignint is bontják, de nem a fenoloxidázzal, hanem csak a toxikus fenolos vegyületeketkinonokká oxidálják, méregtelenítik a bomlástermékeket), ligninázok (éteres kötést fenolokra hasítják, majdezek oxoadipát úton, lignináz vagy lignin-peroxidáz, mûködéséhez H2O2 kell, csak aerob körülmények között, pH 3 körül, regulátor a glutaminszínt) Energiaszerzô anyagcsereutak: elsôdleges anyagcsere (növekedési görbe, lag periódus=nyugalmi,
trofofázis=exponenciális vagy logaritmikus szakasz, stacioner vagy idiofázis /tápanyagok fogyása, gátlók
felszap./, szeneszcencia-fázis=sejtpusztulás; a stacioner fázistól másodl. anyagcs.termékek pl. pigmentek,
toxinok, az elsôdl. anyagcsereterm. általánosak), energiatermelô folyamatok (aerob légzés –
kemoorganotrófok /szerves a. lebontásból/, glikolízis /Embden-Meyerhof-út/, mit. citrátciklus, mit.membr.
terminális oxid.⇒38molATP, 6molCO2, 6molvíz, cianidrezisztens légzés; fermentáció – ≈szubsztrátszíntû
foszforilláció, fakultatív anaerobok, alkoholos v. tejsavas, morfológiai különbség aer és anaer között
/micélium-sarjsejtképz), piruvát⇒etanol vagy tejsav, pentózfoszfát út verseng a glukózért /ATP szabályozza/,
zsírokat acetáttá)
Élettani folyamatok: 1. trofikus (táplálkozási) növekedés: növekedés-táplálkozás együttesen szabályozott,
poláris hifák, szubsztrátmicélium-légmicélium (éhség-hifa), rhizomorfák /anyagszállító/; apikális (csúcsi
zóna): sejtfalképzôdés, enzimtevékenység, Golgi vándorlás, H+ beáramlás, nincs anyagfelvétel; adszorpciós
zóna: tápanyagfelvétel, H+ kiáramlás, ATP hidrolízis, ezerszeres konc.kül, 2-300mV, ∆3pH, K-ion beáramlás
/ez csúcson ki/, turgornyomás növekedés, elágazás: ha sok glukóz⇒sok sfvezikulum⇒protonbeáramlás⇒új
hifacsúcs; raktározási zóna: fehérjék, lipidek, glikogén, polifoszfát oldhatatlan formában, idiofázisban
aktiválódnak⇒termôtestek, spórák, másodl. anyagcsereterm., trofofázisban⇒vegetatív kitartóképletek
(klamidospórák, szkleróciumok); öregedési zóna: elszállítás, másodl. anyagcsterm., leépülés, autolízis;
micéliumnövekedés (ideális micélium, galacsinok…); 2. reproduktív folyamatok: apikális test (Spitzenkörper)
eltûnése, idiofázis, befolyásoló tényezôk (pl. táplálék elfogy⇒acrasin /cAMP/, glukózfogyás, hidegperiódus,
szén-dioxid, micélium mérete, induktor anyagok, fény, gátlás alól felszabadulás), hormonszabályozás
(feromonok /szirenin, antheridiol/, oligopeptidek, auxin, citokinin, gibberellin, etilén); spóraképzés (kitartó
meiospórák: oldhatatlan tápanyagok, spórafal, anyagcs. lassulás) spóracsírázás (hô, víz megindítja, vagy
más⇒ vízfelvétel, csírapórust elzáró mannán lebomlik⇒hifatömlô kihajt⇒légzés intenzívebb, ATP, nukl.-feh.
színt)
Másodlagos anyagcsere: nincs közvetlen szerepe a fenntartásban, idôlegesen folyik, fajra jellemzô, az
elsôdleges anyagcserébôl indul ki, energiaigényes, az elsôdlegesben keletkezett (toxikus) intermediereket
eliminálja; fôbb utak és termékek: glukózszármazékok (csak ritkán van, speciális poliszacharidok, pl.
lentinán (Lentinus edodes=shiitake gomba), toxikus muszkarin (Inocybe=susulyka)), aromás másodlagos
metabolitok (shikimisav-úton, fenoloid vegyületek, polipropánsav (Polyporus=likacsgomba), indolalkaloidok
(Claviceps purpurea=anyarozs)), poliketidek, poliacetilének (acetát-malonát út, pl. alfatoxinok (Aspergillus
flavus⇒tömlôs-konídiumos)), terpének és szteroidok (mevalonsav-út, pl. terpénszárm. (Ganoderma
lucidum=pecsétviaszgomba), szirenin, pigmentek, szexhormonok, trichotecének (Aspergillus-mérge)),
nitrogéntartalmú spec. (alifás aminosavakból, pl. amanitinek és falloidinek (Amanita phalloides), penicilinek)
Levél- és faanyagbontó gombák: biotróf (más élôlényekkel szoros kapcsolatban élô), levélfelszín gombái
(spóracsapda, „air born”=széllel terjedô, vagy esôvízzel lemosódó, filloplán g., pl. Sporobolomyces roseus⇒
ballisztospórákkal, nehéz élôhely /erôs nap⇒védôpigmentek, nagy hôingás, gyenge vízellátottság⇒harmatot
haszn./, tápanyaguk: kiválasztott anyagok, rovarok termékei; életközösségek alakulnak (antagonista-szinbionta
pl. Bothrytis savat termel), növények aktívan védekeznek); farontók (xilofágok, nekrotrófok ⇒ elölik a fát,
körülmények rosszak /N-tartalom alacsony, C:N arány 1000:1/⇒ valósz. levegôbôl N felvétel (NH3);
fehérkorhasztók – szimultán lignin és cellulózbontás, lumen felôl támad, lukacsos, hifák közelében,
keményfákon, bazidiumosak /Coriolus versicolor, Flammulina velutipes, Lentinus edodes…/, tömlôs Xylaria;
barnakorhasztók – puhafákat, messzire diffundáló enzimek, egyszerre roppan össze, barna vagy vöröses
korhadék; lágykorhasztók – imperfekt gombák, parenchimatikus bélsugarakban, cellulózbontás, lágy foltok a
kéreg alatt) védekezés: oxigéntôl elzárja, fungicid anyagokat termel; fontos a fatelepi korhadás is: kékülés,befülledés, lágykorhasztók, könnyezô házigomba (Poria vaporaria) Talajlakó és trágyalakó gombák:
ü talajlakók: reciklizációs szerep, bélcsatornán átjutott anyag felülete megnô, gombák-baktériumok lebontják, pl.
Mucor, Aspergillus, Penicillium, Fusarium mikrogombák, csésze-, kucsma-, papsapka-, csiperke-, tinta- ôzláb-, pöffeteg- nagygombák, mikorrhizás galóca, tinoru, csigagombák, endomikorrhizás Glomales; befolyásolók:éghajlat (fagyott földben kevés), mezôgazdaság, növények (pl. fenyôk⇒fenoloxidázzal közömbösíteni kell atannint⇒ szukcesszió), talajvíz (mocsarakban nincsenek-anaerob körülmények miatt) ü trágyalakók: értékes táptalaj, szukcessziós folyamat: 1. Zygomycetes – Rhizopus, Mucor, Pilobus, 2. tömlôs – Sordaria (cellulózbontás), 3. bazidiumos – Coprinus, Psilocybe; Basidiobolus ranarum: békák ürülékén Vizek gombái: ostoros szaporítóképletek (zoospórák, zoogaméták) vagy csak másodlagosan tért át (csak
bizonyos életszakaszokban élnek vízben; tengeri gombák: nyíltvízben élesztôgombák, tömlôsgombák
(aszkospóra nyálkás tokban) szaprotróf életmód; áramló édesvizek: ostoros sejtekkel rendelk. (Chytridiales,
Saprolegniales), vagy konídiumos (Hyphomycetes), négysugarú spóra, szaprotróf vagy parazita életmód; álló
édesvizek: parti régióban és vízfelszín közelében, pl. Saprolegnia ferax-halpenész, jellegzetes csavarodott vagy
hordó alakú konídiumok sötét színûek (felemelkedhetnek)
Extrém környezetek gombái:
ü termofil gombák: tömlôs és konídiumos gombák, Mucor fajok (2db), termotoleráns: Zygomycetes; elterjedtek, koevolúcióban, szerves anyag lebontás (pl. komposztálás), alacsony O2 koncentráción is, fô különbség: telített zsírsavak aránya magasabb, így bírják a hôt a membránok, lipidtestek ü pszichrofil gombák: pl: Sclerotinia borealis, fôleg hidegtûrôk vannak (Cladosporium), zúzmóképzôk, hó- penészek; membránjaik több telítetlen zsírsavat tartalmaznak, magasabb hôm. toxikus anyagcseretermékek,légzési optimumuk más ü xerofil és ozmofil: alacsony víztartalom mellett sótûrô enzimek, magas ionerô mellett is aktívak, poliolokkal helyettesítik a vizet⇒ nô az ozmotikus koncentráció; pl. Aspergillus fajok, Xeromyces sp. ü anaerob gombák: élesztôk, járomspórás gombák – fermentáció (fakultatív), Aqualinderella fermentans (Oonycetes), nincsenek mitokondriumok, CO2-t és lipideket igényelnek, emlôsök belében: Neocallimastix spp.
Növényeken élôsködô gombák: növényi betegségek 60%, a kórokozó az élô gazdasejttôl anyagokat von el,
károsítja, idôvel megöli azt, egyensúly al. ki, gomba alkalmazkodása (fejlôdésmenetben, morfológiában,
anyagcsere a gazdára van utalva, cellulázok, pektinázok, proteázok, toxinok legyengítik a növényt),
gazdanövény védekezése (élettani változás: sejtlégz. gyorsul, intenzív szintézisek, védekezôanyagok termelése,
rezisztencia /gombagátló szerek, nemesítés/), fertôzés (mag-, csíranövény betegségek, gyökérpusztulás,
palántadôlés – soil born=talajból, levél és termés betegségei – air born) kórokozók: Plasmodiophoromycota,
Rhizophydium, Oomycetes-Peronostorales-Peronospora, Plasmopara, Albugo, Endomycetes-élesztôk,
Taphrinales, Mucoraeae-tömlôs, Erysiphales-lisztharmat, bazidiumos-Teliomycetes, Ustomycetes, imperfekt
alakról ismert: Monilia, Botrytis, Fusarium
Állatok parazita gombái: kórokozók (sok a gyengültségi parazita, vízben ostoros gombák; Zoopagales,
Entomophthorales – talajban élô rovarok…, Amoebidiales, Eccrinales, Harpellales – gerinctelenek bele,
tengerekben: Ichthyophonus hoferi-hering, Ostracoblabe implexa-osztriga(konchiolint term), Metschnikowia
bicuspidata-tû aszkosp.-sóféreg; keratinbontó bôrgombák (Microsporum, Trichophyton), szájpenész
(Candida), szisztémás mikózisok (Mucorales)-belsô szervek, ideg, tüdô (Aspergillus-kannapenész)), ragadozó
gombák (Deuteromycetes, Zygomycetes – fogóhifákat fejlesztenek, turgorállapot változással körbetekeredik,
mikoparazita-Trichoderma), parazita gomba-gomba kapcsolatok (mikofil gombák, pl. kórokozó penészek
csiperkén, hiperparazita pl. Trichodermák-Fusariumokat pusztítják)
Emberi gombabetegségek:
§ DERMATOMIKÓZISOK: nem vesz, de soká tart, szôrt-körmöt-fejbôrt (Trichophyton, Microsporum), favusz
=fejkosz, Epidermophyton floccosum, Trichophyton rubrum⇒ lábgombásodás § SZISZTÉMÁS MIKÓZISOK: belsô szerveket támadják (felismerés: kitenyésztik, biokémiai) 1. sarjadzógombás betegségek: nincs micélium, csak sarjláncok (kandidózis-Candida-szájpenész okozó, majd generalizált betegs., Cryptococcus neoformans-bôrben-tüdôben-idegben) 2. fonalas gombás betegségek: hifát, micéliumot képez (járomsp. Mucorales-Aspergillus, Penicillium- zygomikózis, aszpergillózis, penicilliózis – tüdô, ideg, fakultatív patogének, szilikózis miatt) 3. dimorfgombás betegségek: körülményektôl függôen (hisztoplazmózis – Histoplasma capsulatum – a retikuloendoteliális rendszer limfoszarkómához vagy tuberkulózishoz hasonló betegsége,blasztomikózis – Blasomycetes – tüdôrôl átterjedô, kokcidioidomikózis – Coccidioides immitis –generalizálódhat, sporotrigózis – mezôgazd. dolgozók) védekezés: gombagátló szerek, nem könnyû, mert eukariota, Canesten, Mycosolon, Nizoral Zúzmók: alga-gomba kapcsolatok (közös vegetatív szaporítóképlet: szorédium, izídium), tengerekben is
kialakultak, mutualista kapcsolat (a gomba körülveszi az algát, csak a szaporítóképl. tud aszkokarpiumokat
fejleszteni) szárazföldi zúzmók – koevolúció (fôleg tömlôs – Discomycetes, Pyrenomycetes,
Loculoascomycetes, néhány bazidiumos, szaporítóképletek: apotécium, perit, pszeudot, bazídium; nem élnek
szabadon, csak zúzmóként, mikobionta=gombapartner, fikobionta=alga szabadon is él, pl: Parmelia –
Trebouxia, Peltigera – Coccomyxa) munkamegosztás (gonidiumos réteg=algaréteg, kéregzúzmó⇒
bokros v. szakállzúzmók, belül nincs víz, azt a gombák veszik fel, algák fotoszintetizálnak, szerves anyagok
átadása hausztóriumszerû sejtfalkapcsolódás, ribitol vagy szaharóz adódik át) pionír fajok, mállasztanak, nem
nagy gazdasági jelentôség
Mikorrhiza: gomba-gyökér szimbiózisa (összes növény 80-90%-a), hatékonyabb vízfelszívás, ionfelvétel,
foszforvegyületek, tápanyagokban szeg. talajban, növényrôl növényre adódhat az anyag, anyagfelvételi
rendszer, gomba szerves anyagokat, vitaminokat, növekedésserkentôket kap, együtt olyan anyagokat áll. elô,
amit egyedül nem, összehangolt génreguláció
§ ektomikorrhizák: csak a kortexbe hatol be, a sejtbe nem, Hartig-háló, endodermisnél nem mélyebbre, gombaköpeny borítja a gyökeret, mérsékelt öv mikorrhizái, specifikus pl: sárga gyûrûstinoru (Suillus grevillei)vörösfenyôvel § endomikorrhizák: nincs gombaköpeny, Hartig-háló, sejtekbe is behat., vezikuláris-arbuszkuláris mikorrhiza, interface, csak az Endogonaceae újabban Glomaceae (Zygo) fajai, nem specifikus, vegetatív óriásspórák,Orchidaceae-endo jellegû mikorrhizák⇒mag nem tud kicsírázni A gomba, mint tápanyag: tápérték (könnyen romlanak, fehérjetartalom minôsége fontos, sok aminosav,
alacsony kalóriatartalom, értékes rosttartalom, aromaanyagok, kis mennyiségben jó, de sok kitin, sok szabad
aminosav, szénhidrátok, lipidek, B-vitamin, K, P, fémionok⇒káros is lehet, biológiailag aktív, gyógyhatású
anyagok, koleszterinszínt csökkentô) termesztés (Agaricus – csiperke, Pleurotus spp. – laskagombák, Lentinus
edodes – shiitake, Volvariella volvacea – óriás bocskorosgombák, pereszle, kucsmagombák, fülgombák,
gyógyászatban fontos: Ganoderma lucidum – pecsétviaszgomba, mikorrhizásokat nehéz; fô termesztôk: USA,
Távol-Kelet, Mo.19., fontos a mesterségesen elôállított fehérjék jelentôsége)
Ipari felhasználás: élelmiszeripar (Saccharomyces cerevisiae - pékélesztô vagy sörélesztô, CO2 felfuttatja,
erjesztett italok – szénhidrátokat, cukrokat tartalmazó természetes eredetû osdat, anaerob fermentáció, a
végtermékek bizonyos koncentrációja leállítja a folyamatot; sör /Saccharomyces carlsbergensis, pombe/
csíráztatott árpából, malátából, bor Saccharomyces cer. var.ellipsoideus, vadélesztôk rontják a bort,
nemesítettek magasabb alk.fokig erjesztenek, és gyorsabban növekednek, kefír /Kluyveromyces marxianus/,
kumisz ua., sajtok /Penicillium camamberti, P. roqueforti/) távol keleti (koji-fermentáció, koji a penészkorpa a
gombafon. átszôtt alapanyag, folyékony élelmiszerek: miso, shoyu, sake, tempeh, sufu, tofu, tape ketan⇒
Aspergillus oryzae törzseivel, emészthetô, táplálóbb, ízesebb kaják, ízesítôk pl. shoyu=szójaszósz)
Ipari felhasználás II.: fermentációs technológiák (folyadékfermentáció⇒egysejtû gombák, élesztôk
fermentációjára alkalmas, galacsinokat képeznek, antibiotikum fermentációk, enzimelôállítások; szilárd fázisú
fermentációk⇒szil. alapanyagot oltják be, energetikailag kedvezôbb, pl. Aspergillus amiláztermelése, sokkal
több fehérje, nehezebb a végtermék kinyerése; fermentációk immobilizált sejt- és filmreaktorokban⇒
szubsztrát folyékony, de nem lebegnek benne, csapdák felszínén növekednek, folyamatos), vegyszeripar
(biokonverziós eljárások, fonalasgombák segítségével – Rhizopus stolonifer, Aspergillus niger, vagy
gombaenzimekkel papíripar, faanyag ligninmentesítése – Phanerochaete chrysosporium) gyógyszeripar
(antibiotikum – Penicillium notatum – Fleming 1928, sztreptomicin, kloramfenikol, tetraciklinek…, szintetikus
vagy félszintetikus anyagok; Claviceps purpurea alkaloidjai, taplófélék, shii-take triterpén és poliszach. ⇒
vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentô, véralvadásgátló…, vitamingyártás, természetes hatóanyagok felhaszn.)
Összefoglaló:
13 Basidiomycetes14 Teliomycetes15 Ustomycetes 2: Dictyostelium discoideum
3: Liceales, Trichiales, Stemonitales, Physarales
4: Ceratomyxa fruticulosa
5: Plasmodiophora brassiceae (kápgyökérgolyva)
6: Rhizidiomyces nem, Anisolpigium
7: Spartina
8: Saprolegniales (Achyla), Leptomitales, Lagenidiales, Peronosporales(Plasmopara, Bremia, Peronospora,
Phytophthora infestans-burgvész kórok.)
9: Chitridiales (Physoderma, Rhizopodium), Blastocladiales (Allomyces arb., Catenaria, Allomyces),
Monoblepharidales
10: Amoebidiales, Eccrinales, Harpellales
11: Dimargaritales, Endogonales, Entomophthorales (Pilobus, Basidiobolus), Glomales (Gigaspora, Glomus),
Kickxellales, Mucorales (Rhizopus stolonifer, Phycomyces nitens), Zoopagales
12: ((Hemiascomycetes, Spermophthorales, Saccharomycetales (Eremascus), Taphrinales)), Euascomycetidae aloszt.,
Gymnoascales (Microsporum, Blastomyces), Pezizales (Sarcosoma), Helvellales (Mochella, Mitrophora), Tuberales
(Tuber), Helotiales (Geoglossum), Erysiphales (Uncinula, Ampelomyces-hiperpar.), Xylariales (Hypoxylon,
Neurospora), Hypocreales (Claviceps, Gibberella), Eurotiales (Aspergillus, Penicillium, Microascales, Spheriales),
Loculoascomycetidae aloszt. (Meliolales, Dothiorales, Rhytisma, Lecanorales)
13: Exobasidiales, Auriculariales (Septobasidium, Hirneola), Tremellales (Exidia, Pseudohydnum), Dacrymycetales
(Calocera), Tulasnellales (Rhizoctonia), Aphyllophorales (Chantharellaceae, Hydnum, Poriaceae, Polyporaceae,
Pleurotus, Serpula), Boletales, Agaricales (Tricholomataceae, Agaricaceae, Amanita, Cortinaria, Coprinaceae,
Lactarius, Macrolepiota, Inocybe, Dermocybe), Gasteromycetales (Suillus, Rhizopogon, Secotia, Sclerodermataceae,
Lycoperdaceae, Phallaceae)
14: Puccinia
15: Ustilago
***Deuteromycetes kat.: Moniliales (Asperg, Penicill., Candida,Trichophyton, Fusarium), Melanconiales,
Sphaeropsidales (Phoma, Septoria)
B-tételek
1. szeptumok között egyszerû pórus (tömlôsgombák), parenteszómás dolipórus (bazidiumos gombák)2. mitokondriumok, plasztiszok, csillók, ostorok3. sima (whiplash) és pillás (tinsel) ostor masztigonémákkal, akrokont (elöl) – Hyphochytridiomycota, opisztokont (hátsó) – Chytridiomycota, biflagellata (pleuroheterokont-oldalsó) – Oomycota 4. diplonta: az ivarsejtek keletkeznek meiózissal, rögtön egyesülnek, csak a gaméták haploidok, petespórások5. haplonta: csak a zigóta diploid, egybôl meiotikusan osztódik, gombák többsége6. intermedier: spórák redukciós osztódással keletkeznek (meiospóra), haploid telep, gametobiont; zigóta, diploid sporobiont (sporofiton) telep, sporangiumok, haploid spórák 7. homotallizmus (minden meiospóra egyenértékû, hímnôs hifák) heterotallizmus (két párosodási típus – mating type, diöcikus (kétlaki), monöcikus (egylaki) 8. protunicatae: valódi tömlôfal nincs, vagy elnyálkásodik eutunicatae: spórák aktívan kerülnek a szabadba (unitunicatae – operculatae, inoperculatae fedô/pórus;bitunicatae – kétrétegû) 9. holobazidium (osztatlan), fragmobazidium, chiastobasidium (magorsó párhuzamos), stichobasidium10. himenofórum tartja a bazid., a himen. váza a tráma (lemezes – reguláris /párhuz./, irreguláris, bilaterális, inverz; gaszterális – lakunás, koralloid, többkalapos, egykalapos) 11. Ascohimenális (gimnotécium – laza hifasz. aszkusz körül, kleisztotécium (Microsphaera quercina), peritécium - palack (Sordaria fimicola), apotécium – csésze alakú vagy nyeles (Morchella esculenta-kucsmagomba)) Ascoloculáris – aszkuszok utólag nônek bele (miriotécium-párnaszerû, pszeudotécium – egy lokusz=üreg,hiszterotécium - hosszúkás) 12. reszupinátus (aljzatra tapadó – rétteggombák), krusztotécium (taplógombák), holotécium (bunkó – mozsárütôg.
korallgomba), pilotécium (kalap – pileus/tönk – stipes), gaszterotécium (pöffetegek, szömörcsöggombák) 13. himenális (felszíni termôrétegben a spórák), gaszterális (termôtest belsejében vannak a bazídiumok – angiokarp nyílások, kleisztokarp szétesô) 14. generatív (vékony falú, csatos, bazid. végzôdnek), kötôhifák (vastag, elágazó, termôtest haránt összeköttetései), vázhifák (vastag, visszahajló, nem elágazó, termôtest szilárdító), tejhifák (tejnedv) 15. phalloides-szidr.: Amanita phalloides⇒gyomorpanaszok, hasgörcs, hányás, láz, hidegrázás, kiszáradás,
ájulás, májkárosodás; toxin: amanitinek (transzkripció, sejtosztódás gátlás); terápia: gyomorm., aktív szén,oxigén… 16. gyromitra-szindróma: Gyromitra esculenta – redôs papsapkagomba⇒hasonló tünetek + idegi is, tavasszal,
toxin: giromitin, hosszabb tároláskor és hôre hatástalanodik, terápia: ua. + B-vitaminok 17. orellanus-szindr: Cortinarius orellanus – mérges bôrgomba, pókhálósg.⇒217 nap, étvágytalanság, fejfájás,
poliuria, szájszáradás, hidegr, láz, izomfájd., vese leáll, anuria, idegi és májártalmak; toxin: orellanin⇒dialízis 18. muszkarin szindr: Amanita muscaria – légyölô galóca, Inocybe – susulyka, Clitocybe – fehér
tölcsérgombák⇒ paraszimpatikus, idegi tünetek, izzadás, remegés, hasgörcs, könnyezés, nyálfolyás, pulzuslelassul, pupilla szûkül; toxin: muszkarin⇒acetilkolineszteráz enzimet gátolja⇒acetilkolin mar., terápia:atropin az ellenanyag 19. pantherina-szindróma: Amanita pantherina – párdúcgalóca, Amanita muscaria⇒halucinogén, heves beszéd,
éneklés, motoros izgalom, vitustánc, személyiségzavar, hosszú álom; toxin: muszcimol ≈ γ-amino-vajsav 20. coprinus-szindróma: csak alkohollal együtt, Coprinus - tintagomba⇒kipirulás, vértolulás, hôhullám, izzadás,
remegés, szívdobogásí; toxin: koprin, terápia nem kell 21. pszilocibin-szindróma: Psilocybe – trágyagomba, Inocybe - susulyk⇒halucinogén, gátlástalanság, könnyûség
érzése, tér-idô zavarok, erotikus izgalom, depresszió, félelem, szédülés; toxin: pszilocibin; nem kell terápia 22. paxillus-szindróma: Paxillus involutus – begöngyöltszélû cölöpgomba⇒gomba immunreakciót vált ki egyéni
érzékenység alapján többszöri fogyasztáskor, hasfájás, hemiglobinuria, veseelégtelenség; terápia: hánytatás,vérátömlesztés, tüneti kezelés 23. gasztrointesztinális szindróma: mérges gombák okozzák⇒gyomor, béltünetek; toxinok: terpenoidok
24. proteázok-lipázok exocelluláris enzimek, induktívak, magas fehérjetartalomra, önemésztés is amilázok: keményítôbontók konstitutív (állandóan term.) enzimek, maltózra bont 25. pektináz (galakturonidáz): sejtfal, középlemez alkotói, katabolit represszió alatt álnak, védekezést kiváltók hemicellulázok: sejtfalakbab, xilanáz, galaktozidáz enzimek induktívak⇒védekezés 26. cellulázok: enzimkomplexek (endoglukanázok, exoglukanázok, cellobiázok), induktív hatások – végtermék 27. ligninázok: éteres kötést fenolokra hasítják, majd ezek oxoadipát úton, lignináz vagy lignin-peroxidáz, mûködéséhez H2O2 kell, csak aerob körülmények között, pH 3 körül, regulátor a glutaminszínt 28. barnakorhasztók – puhafákat, messzire diffundáló enzimek, egyszerre roppan össze, barna vagy vöröses
29. fehérkorhasztók – szimultán lignin és cellulózbontás, lumen felôl támad, lukacsos, hifák közelében,
keményfákon, bazidiumosak /Coriolus versicolor, Flammulina velutipes, Lentinus edodes…/, tömlôs Xylaria 30. lágykorhasztók – imperfekt gombák, parenchimatikus bélsugarakban, cellulózbontás, lágy foltok a kéreg
alatt) védekezés: oxigéntôl elzárja, fungicid anyagokat termel; fontos a fatelepi korhadás is: kékülés,befülledés, lágykorhasztók, könnyezô házigomba (Poria vaporaria) 31. mycetizmus: szindrómák, gombasejtek toxinjai váltanak ki mérgezést
32. mycotoxikózis: nem mérges gomba elfogyasztása okozza, hanem a táplálékokban elszaporodott
mikroszkópikus gombák kiválasztott toxinjai (Claviceps purpurea) 33. mykózis: kórokozó gombák által kiváltott
§ DERMATOMIKÓZISOK: nem vesz, de soká tart, szôrt-körmöt-fejbôrt (Trichophyton, Microsporum), favusz =fejkosz, Epidermophyton floccosum, Trichophyton rubrum⇒ lábgombásodás § SZISZTÉMÁS MIKÓZISOK: belsô szerveket támadják (felismerés: kitenyésztik, biokémiai) 34. protoplasztfúzió: biotechnológiai módszer a testi sejtek egyesítésére (sejtfaluktól megfosztott sejtek
mesterséges egyesítése hibridek létrehozása céljából) 35. fermentáció: erjedés
36. biotechnika: pl. fermentor, sörkészítés; biotechnológia: génmanipulálás
37. hyperparazita: parazita parazitája (pl. Ampelomyces quisqualis – lisztharmaton élôsködik)
38. nekrotrófia: behatolás után elölik a növényi sejteket (pl. Xylofág Armillariella mellea – gyûrûs tuskógomba)
39. fagotrófia: oldott állapotban veheti fel a tápanyagokat (gombák), fagotróf=bekebelezô (állatok)
40. mutualizmus: mindkét fél számára kedvezô együttélés (pl. zúzmók, mikorrhiza)
41. obligát parazitizmus: csak a másik féllel képes együtt létezni
42. fakultatív parazitizmus: körülmények szabályozzák, hogy milyen életmód
43. endomikorrhiza: nincs gombaköpeny, Hartig-háló, sejtekbe is behat., vezikuláris-arbuszkuláris mikorrhiza
csak az Endogonaceae újabban Glomaceae (Zygo) fajai, nem specifikus, vegetatív óriásspórák, Orchidaceae-endo jellegû mikorrhizák⇒mag nem tud kicsírázni 44. ektomikorrhiza: csak a kortexbe hatol be, a sejtbe nem, Hartig-háló, endodermisnél nem mélyebbre,
gombaköpeny borítja a gyökeret, mérsékelt öv mikorrhizái, specifikus pl: sárga gyûrûstinoru (Suillus grevillei)vörösfenyôvel

Source: http://www.megapharma.hu/gaalati/tudomany/page2/files/Mikologia.pdf