Sito in Italia dove è possibile acquistare la consegna acquisto Viagra a buon mercato e di alta qualità in ogni parte del mondo.

Probikolbász-részletek

Probiotikus fermentált húskészítmények kifejlesztése
BEVEZETÉS
A funkcionális élelmiszerek jelentısége, valamint az ezzel foglalkozó kutatások és termékfejlesztések az elmúlt évtizedben jelentısen nıttek. Ezen élelmiszerek egy csoportja a probiotikus mikroorganizmusokat tartalmazó élelmiszerek. Egészségügyi hatásukat tekintve részt vesznek béltraktus mőködésében, az immunfunkciókban, a daganatok elleni védelemben, a gyomor és húgyivari szervek épségében, a vérnyomás szabályozásába és még számos területen. Arra is vannak utalások, hogy a gyomorfekély kialakulásáért felelısé tehetı Helicobacter pylori baktériumok ellen is megfelelıen alkalmazhatók egyes probiotikus baktériumok. Bizonyos tényezık pl. antibiotikus kezelés, étrend, patológiai körülmények, besugárzás, legyengült immunrendszer hatására elpusztulhat a bélflóra jelentıs része, és a nemkívánatos baktériumok juthatnak túlsúlyra. A probiotikus hipotézis szerint ilyen esetekben a külsı eredető, élı probiotikus baktériumok rendszeres fogyasztása elısegíti a normális bélflóra visszaállítását. IRODALMI ÁTTEKINTÉS
Probiotikumok
A „probiotic” kifejezés 2 görög szóból ered, ami azt jelenti, hogy az „életnek kedvezı” (favour life). Az 1960-as években elıször csak állatok etetésére használták, majd emberi táplálékkiegészítıként a 70-es években foglalkoztak. A „probiotikum” kifejezés elıször egy 1965. évi közleményben jelent meg, olyan mikroorganizmusok által termelt anyagokra, amelyek más mikroorganizmusok növekedését serkentik, tehát az antibiotikumokkal éppen ellenkezı hatást fejtenek ki. Egy 1974-ben elıször használt definíció szerint a probiotikumok a bélrendszer mőködési egyensúlyához hozzájáruló szervezetek és vegyületek. A 1989-ben elfogadott meghatározás értelmében „a probiotikumok élı mikroorganizmusokból álló táplálékkiegészítık, amelyek kedvezı hatást fejtenek ki a gazdaszervezet mikrobiális bélflórájának egyensúlyára”. Ezt a definíciót legújabban 1998-ban kiterjesztették nemcsak a mikroflórát érintı készítményekre, eszerint „a probiotikumok az emberi az emberi egészségre jótékony hatású mikrobiális élelmiszerkomponensek”. 2001-ben új javaslatot tettek a tudományos felismerések és igazolt hatástani eredmények alapján: „a probiotikumok olyan, mikroorganizmusok sejtjeibıl vagy ezek összetevıibıl álló készítmények, amelyek kedvezıen befolyásolják a befogadó egészségét és általános állapotát” (SALMINEN és A tejsavbaktériumok a legjelentısebb tagjai a probiotikus aktivitású mikroorganizmusoknak, azonban bizonyos törzsek a Bifidobacterium, Enterococcus, Lactobacillus, Lactocossu és Streptococcus fajok közül is alkalmazhatók (HOLZAPFEL és mtsai., 1998). Számos probiotikus tulajdonságú mikroorganizmus képes antimikrobás anyag termelésére. Az európai piacokon taláható probiotikus termékeket a következı csoportokba lehet osztani: Lactobacillus acidophilus csoport, Lactobacillus casei csoport, Bifidobacterium-ok A probiotikus mikroorganizmusok különbözı forrásokból származhatnak: − egyes törzseket eredetileg az emberi vagy állati bélflórából izolálták, ezek jól alkalmazkodnak a bél környezetéhez, de nem feltétlenül szaporodnak abban az élelmiszerben, amelyekkel a felvételüket valósítják meg, − hagyományos fermentált termékekbıl izolált törzsek, melyek az élelmiszerben szaporodnak, de a gyomos-béltraktusban való túlélésük korlátozott, és a kolonizáció (bélben való megtapadás és szaporodás) rendszerint nem jellemzı rájuk. A laktobacillusok számos faja ismert. A Lb. acidophilus például a humán emésztı- és bélrendszerben megtalálható, ezért nevezhetı „humán törzsnek”. Más baktériumok viszont, mint a Lb. bulgaricus, nem humán törzs. Ez a törzs például eltőnik a szervezetbıl, ha az azt tartalmazó élelmiszer (joghurt) fogyasztását felfüggesztik. A Lb. acidophilus, Lb. bifidus és Lb. casei nagy mennyiségben található az anyatejben, és a vizsgálatok alapján képesek Az elsı probiotikus termék (joghurtféle) 1994-ben került piacra Japánban, YAKULT néven. A mai probiotikusnak nevezett élelmiszerek nagy része tejipari termék (joghurt), de cereáliák, sajtfélék, valamint fermentált szárazáruk is elıfordulhatnak. A probiotikumokkal szemben támasztott követelmények (KROMMER és INCZE, 2001): − az emberi szervezetet és a közérzetet kimutathatóan pozitívan befolyásolják, − az alkalmazott probiotikus mikroorganizmus lehetıség szerint humán eredető legyen, és az élelmiszerben elégséges mennyiségben kell jelen legyen a termék szavatossági idejének − a mikrobáknak túl kell élniük a gyomor-bél szakaszban uralkodó körülményeket, − a baktériumoknak a vastagbélben lehetıség szerint meg kell telepedniük és a bélflórát − a terméken nem tüntethetık fel olyan hatások, amelyek tudományosan nem Probiotikumok hatása a bélflórára
Az emberi emésztıtraktus mikrobiotája jelentıs szerepet játszik a szervezet egészségének fenntartásában. Felnıtt ember bélfelülete 150-200 m2, érdekes összehasonlításként a bırfelület ezzel szemben csak 2 m2 kiterjedéső. Az emberi szervezetben a bélflóra nagy része a vastagbélben található, több mint 1012 élı mikroorganizmus, mintegy 400 különbözı fajból, melyek közül a leggyakoribban a laktobacillusok és a bifidobaktériumok (TANNOCK, 1994). A felsı emésztıtraktusban viszonylag kevés baktérium van jelen, a patkóbélben kevesebb mint 103 telepképzı egység, amik általában savtőrı laktobacillusok és sztreptokokkuszok. A bélflóra fı feladata a nemkívánatos mikroorganizmusok elleni védelem és az immunrendszer fenntartása. Ezeken kívül szerepe van a béltraktus mőködésében, az immunfunkciókban, a daganatok elleni védelemben, a gyomor és a húgyivari szervek épségében, a vérnyomás szabályozásában (SANDERS, 1999). A táplálékkal bevitt mikroorganizmusok nagy része a gyomorsav hatására elpusztul. Bizonyos tényezık, pl. antibiotikumos kezelés, étrend, patológiai körülmények, sugárkezelés, legyengült immunrendszer, stressz hatására azonban elpusztulhat a bélflóra jelentıs része, és a nemkívánatos baktériumok juthatnak túlsúlyra. Ilyen esetekben a külsı eredető, élı, probiotikus baktériumok rendszeres fogyasztása elısegíti a normális bélflóra visszaállítását. Az életképes probiotikumoknak további kedvezı hatásai is ismertek: − tejcukor-intolerancia tüneteinek enyhítése, − az immunrendszer stimulálása (makrofágaktivitás növelése; a limfociták gamma- − a gasztroenteriális fertızések elleni védelem: Helicobacter pylori, bakteriális enteritisz (E. − rotavírus diarrhoea életciklusának megrövidítése, − a fekáliás baktériumok enzimaktivitásának csökkentése, − antitumor aktivitás (felületi hólyagrák megelızése), − májbetegség eredető encephalopathia és vesebántalmak elleni potenciális hatás, − szérumkoleszterin- és triglicerid-szint csökkentése, − vitamintermelés. Probiotikus mikrobák a húskészítmény gyártásában
A probiotikumok húsipari felhasználhatóságát megnehezíti, hogy a tejiparral ellentétben, nincs lehetıség az eredeti mikroflóra hıkezelés általi elpusztítására és probiotikus kultúrával való utólagos beoltásra, ezért elsısorban a nyersen érlelt készítmények jöhetnek szóba. A probiotikusnak tartott baktériumok nagy része, fıként a bifidobaktériumok rosszul tőrik a fermentált húskészítményekben uralkodó nagy sótartalmat, nitrittartalamt és kis vízaktivitás értéket, ezért igen nagy mennyiségben kell a szárazáru masszához adni, hogy a kívánatosnak tartott 106/g (HOLZAPFEL és mtsai., 1998) sejtszámot elérjék a késztermékben. EREDMÉNYEK
Elsı lépésben különbözı probiotikus mikrobákat vizsgáltunk pH-, só-, epe-, nitrittőrés szempontjából, majd ellenıriztük a bioprotektív hatást. A legmegfelıbb a Lactobacillus casei
A laboratóriumi modellkísérletek alapján kidolgoztunk egy olyan anyagnormát, mellyel az egészséges táplálkozást szolgáló, illetve betegek által is fogyasztható szárazkolbász gyártható. Ez csökkentett zsír- és nátriumtartalmú terméket jelentett. A probiotikus mikrobák táplálkozás-egészségügyi hatásának igazolása céljából az alábbi
− a probiotikus mikroba hatása a vérösszetételre (vércukorszint, koleszterinszint, − a probiotikus mikroba gátló hatásának igazolása a gyomorfekélyt okozó Helicobacter Az általunk kifejlesztett és legyártott a vizsgálatba bevont személyek több héten keresztül fogyasztották. A vizsgálatban 2 x 58 fı (58 Helicobacter pozitív beteg és 58 Helicobacter negatív, de hyperlipidaemiás beteg) 18 és 70 év közötti felnıtt férfi és nı vett részt, akiknél vizsgáltuk a vérparamétereket a kísérlet megkezdése elıtt, majd 6 hét elteltével. A napi dózis 100 g kolbász volt, és a betegek a kísérlet idıtartama alatt más, probiotikus mikrobát tartalmazó terméket nem fogyaszthattak. Sajnos – amint az az 1. táblázatból is látszik – a probiotikus mikroba fogyasztása nem változatta meg a betegek vérlipid paramétereinek szintjét. 1. táblázat: A probiotikus kolbász hatása a lipid paraméterek alakulására Érték, mmol/l
Betegszám
Helicobacter pozitív betegek
Helicobacter negatív, hyperlipidaemiás betegek
A probiotikus kolbász hatását a Helicobacter pylori-ra a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat: A probiotikus kolbász hatása a Helicobacter pylori-ra UBT teszt, ezrelék
Betegszám
A táblázatból látható, hogy még a napi 100 g probiotikus kolbász fogyasztása esetén sem változott a Helicobacter pylori státusz. Ez azt jelenti, hogy a probiotikus kultúra nem pusztítja el a gyomorban lévı Helicobacter pylori baktériumot. A Helicobacter elpusztítását az eredménytelen probiotikus kezelés után hagyományos hármas kombinációjú gyógyszeres kezeléssel végeztük el (Lansone + Klacid + Amoxicillin) 1 héten keresztül, ami már hatásos Eredményeink alapján a probiotikus kultúrát tartalmazó kolbász hatástalannak bizonyult mind a Helicobacter infectióban, mind a lipid paraméterek csökkentésében. A vizsgálatban résztvevık a kolbászt ízletesnek értékelték, szívesen fogyasztották. A 6 hetes különbözı dózisban adott kolbászok egyike mellett sem láttunk semmiféle mellékhatást. Véleményünk szerint a probiotikus kolbász jól beilleszthetı (mind beltartalmi, mind külsı, tetszetıs, gusztusos külseje alapján) az egészséges táplálkozásba és a magyar húskészítmények palettáját szélesítheti. Felhasznált irodalom
− CHAITOW, L., TRENEV, N. (1990): Probiotics – how to use „friendly bacteria” to restore total health and vitality. Thorsons, England. − HOLZAPFEL, V., HABERER, P., SNEL, J., SCHILINGER, U., HUIS IN’T VELD, J. H. (1998): Overview of gut flora and probiotics. International Journal of Food Microbiology − KROMMER J., INCZE K. (2001): Probiotikus mikroorganizmusok élelmiszerekben. A − SALMINEN, S., OUWEHAND, A. (1999): Probiotics: how should they be defined? Trends in Food Science and Technology 10 (3): 107—110. − SANDERS, M. A. (1999): Probiotics. Food Technology 53: 67. − TANNOCK, G. W. (1994): More than a smell: the complexity of the normal microflora. In „Normal microflora. An introduction to microbes inhabiting the human body”, ed. G. W. Tannock, P. 1—36. Chapman and Hall, London.

Source: http://www.ohki.hu/ohki_archivum/tevekenysegunk/hazai_kutatasok/probikolbasz.pdf

Information kopflÄuse

Head lice are a constant problem in our region. Pre-school and school children are most susceptible to infestation but adults can be affected too. Exaggerated personal hygiene or preventative measures are no protection. Important aspects are:Look careful y and be aware of the risk of infestationIf the worst comes to the worst act responsibly and reasonablyLice are mainly spread by head to head

Anti-amyloid therapies

About the CATIE trial for psychiatric Alzheimer symptoms What is the CATIE Alzheimer trial? available. In addition, the study team will coordinate care CATIE (Clinical Antipsychotic Trials of Intervention with the participant’s regular health care professional. Par-Effectiveness) is a nationwide multicenter trial sponsored by ticipants and their caregivers will also receive basic the U

Copyright © 2010-2014 Medicament Inoculation Pdf